A 20. század végéig a szövegeket speciális mechanikus típusú nyomdagépeken nyomtatták, és csak a 80-as években kezdték fokozatosan felváltani őket az elektronikus eszközök.
A már az alapszerelvényben lévő személyi számítógépek gépelési funkcióval rendelkeztek (a billentyűzeten), utólagos nyomtatásuk lehetőségével - perifériás eszközökön (nyomtatókon). Amikor a széles tömegek hozzáfértek a PC-hez, a nyomdagépek iránti igény magától megszűnt.
De ha ez utóbbi nem lenne, nem tudni, hogy később feltalálták volna-e az alfanumerikus információbeviteli módszert, és hogy néztek volna ki a modern billentyűzetek. Ezért, amikor szövegek beírásáról/nyomtatásáról beszélünk, először emlékezni kell a nyomdák történetére.
Az írógép története
Az ókori Kínában kezdődött először a szövegek és rajzok nyomtatással történő reprodukálása papírra és textíliára. Erre utalnak a Kelet-Ázsiában előkerült és a Kr.u. 3. századra datált régészeti leletek. Újabb lezárt leletek kerültek elő az ókori Egyiptomban. Életkoruk több mint 1600 év. Konzervált papiruszokról és szövetekről van szó, amelyekre feliratok és képek nyomtattak.
Ha a teljes értékű könyvnyomtatásról beszélünk - nem darabonként, hanem tömegesen (bélyegek / minták segítségével), akkor azt a 6-10. században találták fel. A találmány szerzői is a kínaiaké, és a legkorábbi, máig fennmaradt kínai nyomtatvány a 868-as Gyémánt-szútra fametszetű másolata.
Sok évszázadon át csak nagy, leggyakrabban állami és vallási szervezetek foglalkoztak szövegnyomtatással, és a hétköznapi emberek számára ez a mesterség túl drága és elérhetetlen volt. A helyzet csak a 18. században kezdett megváltozni, amikor Angliában kiadták az első szabadalmat egy hordozható írógépre. Sok európai mérnök foglalkozott ilyen gépek tervezésével: nem tudni, hogy pontosan kié az ötlet szerzője.
De teljesen biztos, hogy az első kereskedelmileg sikeres (a tömegek körében elterjedt) Scholes és Glidden írógépe volt, más néven "Remington 1". A QWERTY billentyűzettel felszerelt 1873-ban Angliában mutatták be, és ezzel megkezdődött a nyomtatási mechanizmusok továbbfejlesztése.
Sokkal korábban, 1808-ban a gyors nyomtatási mechanizmust az olasz mechanikus, Pellegrino Turri vezette be, aki a szénpapír feltalálójáról is híres. A Turri-készülék a mai napig nem maradt fenn, de az erre a készülékre nyomtatott papír dokumentumok megmaradtak.
Charles Wheatstone írógépei sem maradtak fenn, amelyeket az 1850-es években talált fel, de nem szabadalmaztatott, és nem is helyezett tömeggyártásba. Így az egyetlen fennmaradt példa a "Remington 1", bár a történelem szerint csak 150-170 évvel az első (de nem fennmaradt) írógépek feltalálása után látta meg a fényt.
A 20. század közepére az elektromosság vált a fő hajtóerővé, megjelentek az írógépek első elektromechanikus modelljei. 1973-ban adták ki az IBM Correcting Selectric modellt az elírások javításának funkciójával. Lehetővé teszi a kocsi visszamozgatását és a nyomatok fehér tintával való átfestését, majd új karakterek felvitelét a tetejére.
Új színpad
Az elektromechanika korszaka a nyomtatásban nem tartott sokáig: már 1984-ben szabványosították és világszerte terjesztették az IBM PC-ről származó nyomtatási szabványt. Az írógépeket mindenhol felváltották a 83 billentyűs XT-billentyűzettel felszerelt személyi számítógépek.
Módosíthatták a beviteli módot, ami lehetővé tette a nagy- és kisbetűk közötti váltást. 1986-ra az XT billentyűzeteket először a DIN eszközök, majd a 101-106 billentyűs Model M billentyűzetek váltották fel. A csatlakozási portot PS / 2 váltotta fel, a billentyűk között pedig először jelent meg a Windows és a Menu gomb.
A modern billentyűzetek USB-csatlakozóporttal is elérhetők, és a szabványos billentyűzeteken kívül további multimédiás billentyűkkel is rendelkeznek. Például hangerő fel és le gombok, keresés, frissítés stb. A szövegek nyomtatása a lehető legegyszerűbb és kényelmesebb. A jelek szinte azonnal átvitelre kerülnek a számítógépre, ami lehetővé teszi a gépelés sebességének akár 300-400 karakter/percig történő növelését. A sebességrekord jelenleg Mihail Shestové, aki 940 karaktert gépelt percenként érintéses gépeléssel.
Senkinek még nem sikerült elérnie és felülmúlnia ezt a rekordot, de ez nem szükséges. Elég, ha percenként 200-300 karaktert gépel, hogy jó gépírónak lehessen tekinteni, a gépelési sebességet pedig bármikor tesztelheted egy ingyenes online teszttel.
Időnként végignézheti a dinamikát. A szövegek gyors és pontos gépelésének képessége hasznos készség, amely időt és erőfeszítést takarít meg, és a munkaadók is értékelik.
